Cikkünkben csokorba szedtük a Vidi - FTC párharc legérdekesebb mozzanatait.
Október 20-án 17:45-kor 114. alkalommal mérkőzünk meg az FTC-vel az élvonalban. Az eddigi 113 egymás elleni bajnokiból az FTC 54-et nyert meg, 31 döntetlen mellett 28-szor mi hagytuk el győztesen a pályát. A gólkülönbség 184-121 a fővárosi csapat javára, ez meccsenként majdnem háromgólos átlagot jelent. Az FTC pályaválasztása mellett a vasárnapi lesz az 55. NB I-es bajnokink, 31-szer a zöld-fehérek nyertek, 10 döntetlen mellett 13 alkalommal mi ünnepelhettünk.
Az Üllői úti gárda ellen a Vidi színeiben Tiber László és Szabó József bizonyult a legeredményesebbnek, mindketten 9-9 alkalommal mattolták a Fradi kapusait. Horváth Ferenc 7 alkalommal talált Vidi-játékosként a Fradi kapujába bajnoki mérkőzésen, és az ő nevéhez fűződik a legjobb egyéni teljesítmény (mesterhármas) is, rajta kívül a Vidi gólrekordere, Nikolics Nemanja is 7 gólt szerzett pályafutása során Vidi-mezben az FTC ellen az NB I-ben.
A legelső bajnoki
A Vidi első élvonalbeli idényében, az 1968-as bajnokság 8. fordulójában vívták a csapatok, méghozzá a Népstadionban. A találkozót a szezon végén bajnoki címet ünneplő Ferencváros nyerte 1-0-ra. A találkozóról a Fejér Megyei Hírlap 1968. április 17-én így számolt be: "A fehérvári csapat még nem játszott a Népstadionban, ezért a stadion igazgató-helyettese a mérkőzés előtt az öltözőben üdvözölte a Videoton vezetőit és játékosait és sok sikert kívánt bemutatkozásukhoz. A Benfica, az Internazionale, és a többi csapatok, válogatott együttesek mellé a Videoton játékosainak fényképe és aláírása is bekerült a Népstadion emlékkönyvébe. A piros-kékek nyugodtan készülődtek, hiszen nem volt veszítenivalójuk. És ez meg is látszott a mérkőzésen: okos, higgadt játékkal közönségsikert arattak az igényes Fradi szurkolótábor előtt. A 19. perc hozta meg a mérkőzés egyetlen gólját, amely a Ferencváros számára a két pontot jelentette. Jobboldali szögletrúgás után Karába ívelt középre, a szabadon hagyott Branikovits az ötös tájékáról a kapuba fejelt (1-0). Majdnem meglepetést okozott a Videoton. Mintha nem is most játszottak volna először a fehérváriak a Népstadionban, nyugodtan, higgadtan próbálták a ferencvárosi rohamoknak útját állni, s ez teljes mértékben sikerült is. A védelemből Timár és Bognár szinte a mezőny két legjobb embere volt a ferencvárosi Vargával egyetemben. A két összekötő, Kű és Karsai a mezőnyben szép dolgokat produkáltak, kár, hogy Kű a II. félidőre kissé visszaesett. A csapat valamennyi tagja egyébként jó átlagteljesítményt nyújtott, szinte nem is volt gyenge pont az együttesben."
A legelső Vidi-győzelem
A hatodik meccsen jött el az első Fradi-verés pillanata, az 1971/1972-es szezonig kellett várniuk a fehérvári drukkereknek a Videoton első diadalára. A 28. fordulóban, a Sóstói Stadion gyepszőnyegén egy fordulatos 90 perc után 4-3-ra nyert csapatunk, Szalmássy Tamás 2, Karsai László és Burka Imre 1-1 gólt vágott a zöld-fehérek hálójába. A találkozóról a megyei napilap 1972. június 27-én számolt be hosszabban. "Nem volt olyan igazi strandidő vasárnap, a labdarúgó-mérkőzéseknek viszont kedvezett, s így nem volt meglepő, hogy 15 ezren szorongtak a Sóstói Stadionban a Videoton - Ferencváros összecsapáson. Kovács a pénteki edzésen húzódást szenvedett, ezért nem vállalta a játékot. Nagy III. helyettesíti —fogadott bennünket Dérfalvi Imre, a szakosztály elnöke. A közvetlen védelem összetétele ily módon megváltozott, a többi csapatrész maradt. Az FTC a siker reményében futott ki a pályára, akadt olyan optimista játékos is közöttük, aki többgólos győzelmet jósolt.
Villámgyors fehérvári akcióval és góllal kezdődött a játék. Géczinek már az 50. másodpercben ismét középkezdéshez kellett kirúgni a labdát. Nagy II. verekedte át magát a baloldalon, ravasz lövését Géczi a kapufa segítségével sem tudta hárítani és a kipattanó labdát Szalmássy a hálóba lőtte (1-0). Megindult a gólgyártás. A13. percben Hartyáni ragyogó keresztlabdával indította Szabót, a balhátvéd beadott, Szalmássy megnézte jól a felső sarkot és fejjel nem is hibázott (2-0). A Videoton huszáros rohamait élvezte a közönség, a Ferencváros védekezésre kényszerült. Szinte nem akarta senki sem elhinni, hogy a 24. percben már 3-0-át mutatott az eredményjelző tábla. Egy szép támadás végén Karsai tettefel az i-re a pontot (3-0). A31. percben Branikovits valósággal a kapuba begyalogolt Páncsics labdájával (3-1), de aztán Burka 25 méteres, jól eltalált lövése akadt meg a válogatott kapus hálójában (4-1). Hatalmas taps köszöntötte a szünetben az öltözőbe vonuló Videotont.
A második félidőben az FTC mindent egy lapra tett fel. A gyengén játszó Juhász szerepkörét Kű vette át, s ez mintha megzavarta volna a piros-kékeket. Az első 45 percben oly jól záró védők kapkodni kezdtek, nem fogtak szorosan embert. A Ferencváros nagy erővel rohamozott, s ha szerencsés gólokkal is, de Albert és Németh révén 4-3-ra feljött. (Albert gólja előtt Burka a felső kapufát találta el). Izgalmas volt az utolsó 10 perc is, ekkor ismét magára talált a Videoton. Megérdemelt volt a siker, a vastaps, az ünneplés. Régen látott lelkesedéssel játszottak a fehérváriak, fűtötte őket az a tudat, hogy a Ferencvárost még soha nem győzték le. Most sikerült!"
A leghosszabb veretlenségi sorozat
Zsinórban kilenc egymást követő bajnokin sikerült veretlennek maradnunk az FTC ellen. 2004. augusztus 21-én 1-0-ra nyert az FTC Székesfehérváron, ezt követően több mint 8 évet kellett várniuk a zöld-fehéreknek az újabb sikerre ellenünk: 2012. október 7-én ismét Székesfehérváron tudtak nyerni 2-1-re.
A leghosszabb hazai nyeretlenségi sorozat
19 év! Ennyi idő telt el két győzelem között hazai pályán. 1993. november 27-én 3-1-re nyertünk Horváth Ferenc mesterhármasával, legközelebb pedig 2012. április 29-én győztük le az FTC-t Székesfehérváron. Ez idő alatt az FTC pályaválasztása mellett azonban öt alkalommal is nyerni tudtunk bajnoki meccset.
A legnagyobb arányú győzelem
A mai napig az egyik legszebb emlék minden Vidi-szurkoló számára, az első bajnokcsapatunk Üllői úti FIESZTÁJA! Az 5-0-s sikerünk egyben a legnagyobb arányú bajnoki győzelmünk is az FTC ellen.
Ferencvárosi TC
0-5
Albert Flórián Stadion Budapest
Videoton FC
- ⚽ Alves
- ⚽ Vasziljevics
- ⚽ Lencse
- ⚽ Andjics
- ⚽ Polonkai
Ferencvárosi TC
Ranilovic, Marko - Józsi György (Tóth Bence 46'), Andrezinho (Miljkovics, Emil 65'), Sztanics, Szrdan (Abdi, Liban 75'), Tutorics, Djordje, Heinz, Marek, Rósa Dénes, Maróti Béla, Schembri, Andre, Balog Zoltán, Csizmadia Csaba
Videoton FC
Mladen Bozsovics - Marko Andjics, Lipták Zoltán, Dusan Vasziljevics (Szakály Dénes 71'), Polonkai Attila, Sándor György, Gosztonyi András, Lencse László (Nikolics Nemanja 65'), Lázár Pál (Damir Milanovic 78'), André Alves, Vaskó Tamás
Kassai Viktor
Erős Gábor, Ring György, Oláh Gábor
A legemlékezetesebb mérkőzés:
A mai generációnak mindenképp a már említett FTC-Vidi 0-5. Azonban ha klubunk teljes történelmét nézzük, akkor ezt a címet minden bizonnyal az 1975/1976-os szezon 29., utolsó előtti fordulója érdemelné meg. A tabellát egy pont előnnyel vezető FTC a második Videotont fogadja, a találkozó gyakorlatilag a bajnoki aranyról dönt. A Vidi 1-0-ra vezet Szalmássy góljával, azonban jön egy bizonyos Müncz György nevű ember, aki történetesen a meccs játékvezetője. A számunkra fájó történet mára mindenki számára ismert: "felsőbb utasításra" a spori kihozza ikszre a meccset azzal, hogy nem adja meg Kovács József szabályos gólját, indokolatlanul kiállítja Májer Lajost, majd befúj egy véleményes büntetőt a hazaiak javára. A vége 1-1, a későbbi nyilatkozatok alapján a zárómeccset 75.000 forintért "megszerző" zöld-fehérek bajnoki címet ünnepelhettek, míg a Videotont a második helyre száműzte az akkor futballvezetés.
A legjobb egyéni teljesítmény
Horváth Ferenc nevéhez fűződik, aki 31 évvel ezelőtt mesterhármast vágott a Fradinak. Az 1993. november 27-én lejátszott derbin a 13. percben Wukovics góljával a vendégek kerültek előnybe, ám ezt követően beindult a "Ferike-show": egykori támadónk két perccel később fejjel egyenlített, majd a 47. percben félfordulatból szerzett vezetést. A koronát a 73. percben tette fel teljesítményére, ekkor Zimmermann beadását bólintotta a rövid sarokba, beállítva a 3-1-es végeredményt.
Az eddigi legutolsó győzelmünk az FTC vendégeként
Nem kell az időben sokat visszautaznunk, utoljára ugyanis az előző szezonban nyertünk az Üllői úton 1-0-ra. A találkozó 67. percében Kalmár Zsolt szabadrúgását fantasztikusan csúsztatta meg a fehérvári születésű, csereként pályára lépő Szabó Levente.
A Ferencváros elleni góllövőlista:
9 gólos: Tiber László, Szabó József
7 gólos: Horváth Ferenc, Nikolics Nemanja
4 gólos: Karsai László, Nagy II János, Májer Lajos, Stopira
3 gólos: Szalmásy Tamás, Wollek Tibor, Burcsa Győző, M. Scsepovics
2 gólos: Baranyi Sándor, Zoran Kuntics, Dvéri Zsolt, André Alves, Polonkai Attila, Danko Lazovic, Lirim Kastrati, Kenan Kodro
1 gólos: Burka Imre, Nyitrai, Czeczeli Károly, Novath György, Gömöri Ottó, Kerekes György, Emmer László, Gyenti László, Sallói István, Németh Zoltán, Vasile Miriuta, Korsós Attila, Takács Lajos, Róth Ferenc, Vladas Urbonas, Djurisics, Terjék Lajos, Komódi László, Szalai Tamás, Tímár Krisztián, Hercegfalvi Zoltán, Kuttor Attila, Györök Tamás, Lattenstein Norbert, Sitku Illés, Dusan Vasziljevics, Lencse László, Marko Andics, Nikola Mitrovics, Torghelle Sándor, Vítor Gomes, Vinícius, Ivanovszki, Mirko Maric, Pátkai Máté, Boban Nikolov, Huszti Szabolcs, Armin Hodzic, Nego Loic, Georgi Milanov, Juhász Roland, Dárdai Palkó, Y. Makarenko, Szabó Levente
1 találat öngól volt.
Author: Wéninger Ákos
Photo: fehervarfc.hu, Fejér Megyei Hírlap
Source: Arcanum / Fejér Megyei Hírlap