103. alkalommal találkozunk a Ferencvárossal az élvonalban

A Vidi és az FTC eddigi 102 élvonalbeli derbijéből 46 zárult a zöld-fehérek sikerével, 29 alkalommal született döntetlen, míg egyesületünk 27 diadalt ünnepelhetett, a gólarány 159-112 a IX. kerületiek javára. A Ferencváros pályaválasztása mellett a vasárnapi lesz az 50. NB I-es bajnoki, az eddigi 49 mérkőzésből 28-at nyert meg a Ferencváros, 9 döntetlen mellett 12-szer sikerült győztesen távoznunk a zöld-fehérek otthonából.

(Fotó: magyarfutball.hu)

Az Üllői úti gárda ellen a Vidi színeiben Tiber László és Szabó József bizonyult a legeredményesebbnek, mindketten 9-9 alkalommal mattolták a Fradi kapusait. 

A legelső bajnoki:
A Videoton FC első élvonalbeli idényében, az 1968-as bajnokság 8. fordulójában vívták a csapatok az Üllői úton, a találkozót a szezon végén bajnoki címet ünneplő Ferencváros nyerte 1-0-ra.

A legelső Vidi győzelem:
A hatodik meccsen jött el az első Fradi-verés pillanata, az 1971/1972-es szezonig kellett várniuk a fehérvári drukkereknek a Vidi első diadalára. A 28. fordulóban, a Sóstói Stadion gyepszőnyegén egy fordulatos 90 perc után 4-3-ra nyert csapatunk, Szalmásy Tamás 2, Karsai László és Burka Imre 1-1 gólt vágott a zöld-fehérek hálójába.

A leghosszabb veretlenségi sorozat:
Zsinórban kilenc egymást követő bajnokin sikerült veretlennek maradnunk az FTC ellen. 2004. augusztus 21-én 1-0-ra nyert az FTC Székesfehérváron, ezt követően több mint 8 évet kellett várniuk a zöld-fehéreknek az újabb sikerre ellenünk: 2012. október 7-én ismét Székesfehérváron tudtak nyerni 2-1-re.

A leghosszabb nyeretlenségi sorozat:
19 év! Ennyi idő telt el két győzelem között hazai pályán. 1993. november 27-én 3-1-re nyertünk Horváth Ferenc mesterhármasával, legközelebb pedig 2012. április 29-én győztük le az FTC-t Székesfehérváron.

A legnagyobb arányú győzelem:
A mai napig az egyik legszebb emlék minden Vidi-szurkoló számára, az első bajnoki címünk szezonjának Üllői úti FIESZTÁJA! Az 5-0-ás sikerünk egyben a legnagyobb arányú bajnoki győzelmünk az FTC ellen.

A legemlékezetesebb mérkőzés:
A mai generációnak mindenképp a már említett FTC-Vidi 0-5. Azonban ha a klub teljes történelmét nézzük, akkor ezt a címet minden bizonnyal az 1975/1976-os szezon, 29., utolsó előtti fordulója érdemelné meg. Tiber „Laca”, a róla megjelent portrékönyvben így emlékezett: „Az utolsó előtti fordulóban találkoztunk az Üllői úton a Fradival. Gyakorlatilag az a mérkőzés döntötte el a bajnoki cím sorsát. A zöld-fehérek egy ponttal vezették előttünk a tabellát. Egy győzelemmel tehát megelőztük volna őket. Nekik jó volt a döntetlen is, hiszen az utolsó fordulóban Zalaegerszegre mentek, mi meg Szegedre. Két sima mérkőzés: nekik is, nekünk is. Magyarán: el kellett érni, hogy a Ferencváros legalább döntetlenre kihúzza a saját otthonában. Nagy nehezen, de sikerült. Nem a játékosoknak, hanem Müncz György játékvezetőnek és Kutas István MLSZ-elnöknek. Ők ketten döntöttek a sorsunk felől, vélhetően magasabb politikai utasításra. Szalmásy Tomi góljával 1:0-ra vezettünk. Ekkor Kovács Józsi – nagyjából 18 méterről – rúgott egy hatalmas gólt, amit Müncz, se szó, se beszéd, érvénytelennek nyilvánított. Aztán Májer Lajost állították ki, a labda elrúgásáért. Kábé öt méterre pöckölte el a bőrt mérgében, szegény Lajos. Nem sokkal később Ebedli is elrúgta a labdát, csakhogy az Üllői úti villamosok közé. Az ő kiállítása azonban – láss csodát – elmaradt. Aztán a vége előtt nagyjából negyed órával Pusztai Laci kiegyenlített. Döntetlent csináltak a Fradinak, az egész ország tudta!"

A legjobb egyéni teljesítmény:
Horváth Ferenc nevéhez fűződik, aki 28 évvel ezelőtt mesterhármast vágott a Fradinak. Az 1993. november 27-én lejátszott derbin a 13. percben Wukovics góljával a vendégek kerültek előnybe, ám ezt követően beindult a Ferike Show: egykori támadónk két perccel később fejjel egyenlített, majd a 47. percben félfordulatból szerzett vezetést. A koronát a 73. percben tette fel teljesítményére, ekkor Zimmermann beadását bólintotta a rövid sarokba, beállítva a 3-1-es végeredményt.

A Ferencváros elleni góllövőlista:

9 gólos: Tiber László, Szabó József
7 gólos: Horváth Ferenc
6 gólos: Nikolics Nemanja
4 gólos: Karsai László, Nagy II János, Májer Lajos
3 gólos: Szalmásy Tamás, Wollek Tibor, Burcsa Győző, Stopira, Marko Scsepovics
2 gólos: Baranyi Sándor, Zoran Kuntics, Dvéri Zsolt, André Alves, Polonkai Attila, Danko Lazovics
1 gólos: Burka Imre, Nyitrai, Czeczeli Károly, Novath György, Gömöri Ottó, Kerekes György, Emmer László, Gyenti László, Sallói István, Németh Zoltán, Vasile Miriuta, Korsós Attila, Takács Lajos, Róh Ferenc, Vladas Urbonas, Djurisics, Terjék Lajos, Komódi László, Szalai Tamás, Tímár Krisztián, Hercegfalvi Zoltán, Kuttor Attila, Györök Tamás, Lattenstein Norbert, Sitku Illés, Dusan Vasziljevics, Lencse László, Marko Andics, Nikola Mitrovics, Torghelle Sándor, Vítor Gomes, Vinícius, Mirko Ivanovski, Mirko Maric, Pátkai Máté, Boban Nikolov, Huszti Szabolcs, Armin Hodzic, Nego Loic, Georgi Milanov, Juhász Roland

1 találat öngól volt.