Először az 1984-85-ös évadban, majd pedig az 1988-89-es szezonban köszönthetett a Videoton gólkirályt. Niko a harmadik királyunk.
Azóta senki sem mondhatta magáénak ezt a címmel csapatunkból. Egészen mostanáig: közel húsz év után újabb játékosunk büszkélkedhet a bajnokságban a legtöbb találattal, Nemanja Nikolics.
- Ha jól belegondolok, két éve játszom a magyar első osztályban, így még nagyobb elismerés számomra ez a gólkirályi cím – mondta Nikó. – A tavalyi szezonban, amikor Bajzát 20 góllal hódította el a címet, nekem 16 találatom volt, s ezzel akkor a képzeletbeli dobogó második fokára állhattam fel Tököli, Kabát és Rudolf társaságában. Akkor egyébként 22 meccsen szereztem a 16 gólt, az idei szezonban pedig 30 mérkőzésen léphettem pályára, s azalatt produkáltam a 18 találatot. Ha ezt nézem, gólátlagban rosszabb, de összességében véve mégis eredményesebb szezont zártam. A legszebb gólom szerintem – még kaposvári színekben – a Kaposvár-Pápa mérkőzés elsője volt, akkor egyébként dupláztam. A legfontosabb pedig talán a Diósgyőrnek rúgott tavaszi, mert egyfelől azzal nyertünk, másfelől úgy érzem, akkor biztosítottam magamnak a helyet a Vidi kezdőtizenegyében.
Nemanja Nikolics tavaszi, Videoton játékosként lőtt góljait itt tekinthetik meg szurkolóink.
Nikolics után szólaljanak meg korábbi gólkirályaink. Elsőként Szabó József, akit az a megtiszteltetés ért, hogy a címért járó elismerést - az akkori szocialista országok közül egyedüliként - Párizsban vehette át. Az már csak hab volt a tortán, hogy néhány nappal korábban az UEFA Kupában, a Videoton pont a Paris Saint Germain csapatát verte Párizsban 4-2-re, s Szabó két találattal járult hozzá a győzelemhez.
Időrendben tovább haladva, második gólkirályunk a ’80-as évek végének, a ’90-es évek elejének csatára, Petres Tamás, aki ugyancsak 19 találattal hódította el a címet. Arra a kérdésre, hogy könnyebb, vagy nehezebb volt-e akkoriban gólt szerezni, illetve mennyit változott a csatár posztja, így válaszolt:
- Bizonyos szempontból könnyebb helyzetben voltunk, hiszen akkoriban nem volt ennyire szervezett a csapat-, illetve a támadójáték, viszont nehezebb, ha azt nézzük, hogy nem területet védtek, hanem embert fogtak a védők - magyarázott Petres. - Ma jobban érvényesül az, aki gólérzékeny és gyors is, mert nagyobb szabadsága van, le tud szakadni az őt védőkről, be tud lépni „szűz” területekre. Szerkezetileg nézve a játékot, nagy változás nincs a korábbiakhoz képest, hiszen ma is háromtámadós, vagy két ékes játékot játszik a csapatok nagy része, ám a csatárjáték tartalommal jobban feltöltött. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a csatár mindig nagyban függ a csapat többi játékosától, hiszen ahhoz, hogy eredményes legyen, jó labdákat kell kapnia. Magyarán elengedhetetlen a jól felépített, erős gárda – ilyen Fehérváron eddig háromszor volt, s ennek köszönhetően három gólkirálya van a Vidinek.