A mezőnyben mutatott játékban és a helyzetkihasználásban is ellenfelünk fölé nőttünk, megérdemelten nyertünk a DVTK otthonában.
2010. márciusában játszottunk utoljára a DVTK ellen Miskolcon, akkor Nikolics első vidis góljával nyertünk 1-0-ra. Szinte napra pontosan két évvel később, ismét pályára léptünk a diósgyőri stadionban, és ismét egy első gólnak örülhettünk, de ezúttal Ligakupa-meccsen.
Kétgólos győzelmünk a látottak alapján teljesen megérdemelt. A visszavágót március 7-én, 16 órakor játsszuk Székesfehérváron.
A második félidőben taktikusan futballoztunk. A hazaiak birtokolták többet a labdát, de a mi kontráinkban mindig ott volt a gólszerzés lehetősége. Az 58. percben pályára lépett Polonkai Attila, a 60. percben pedig sajnos le is kellett cserélni. Középpályásunkat hordágyon vitték le a pályáról, miután egy ütközést követően a vállára esett. Az első információnk az volt, hogy nincs szó sérülésről, a mérkőzés után azonban a miskolci kórházba szállították, ugyanis a jobb válla kiugrott a helyéről. Ezekben a percekben is a helyi ambulancián van még "Poló".
Szerző: Wéninger Ákos